besztercebányai püspökség: Alapításának terve már Pázmány idejében fölmerült, de csak 1776. III. 13: VI. Pius valósította meg. Zólyom és Turóc vm. egészét, Bars és Nyitra vm. egy részét az esztergomi főegyhm-ből hasították ki. Kezdetben Esztergom, 1804: Eger, 1919: Nagyszombat suffr-a. Szegyh-a a v. jezsuita tp. lett. - Beosztása 1880: 4 főespség, 12 espség, 111 pléb.; espségei 1900: alsóturóci 9, bajmóci 12, besztercebányai 11, breznóbányai 10, felsőturóci 9, korponai 5, körmöcbányai 8, libetbányai 8, oszlányi 7, szentkereszti 13, újbányai 11, zólyomi 8, össz. 110 pléb-val. - Megyéspüspökei 1776: Berchtold Ferenc gr., 1793-99: üres, 1800: Zerdahelyi Gábor, 1813-18: üres, 1819: Makay Antal, 1823: Belánszky József, 1844: Rudnyánszky József, 1850: Moyses István, 1870: Szuppan Zsigmond, 1871: Ipolyi Arnold, 1886: Bende Imre, 1893: Rimely Károly, 1894-19: Radnai Farkas. - 1840: 153 ep, 71 szp, 152.070 r.k., 5 g.kel., 62.522 ev., 2 ref., 1319 izr., össz. 215.918 lélek; 1880 k. 168.600 r.k., 61.900 más vallású, 4900 izr., össz. 235.400 lélek. - A trianoni békeszerződéssel teljes egészében CS-hoz került. →Banská Bystrica **

Schem. Univ. 1842. - LThK 1888. V:1008.